Ayame lekiáltott nekem az erkélyről, hogy várjak egy kicsit. Nem sokkal később dübörgő lépteket hallottam, majd a bejárati ajtó kinyílt. Már egy ideje itthon lehetett, mivel a szokásos lenge öltözékében volt. Kisietett hozzám az utcára és a nyakamba ugrott.
- Onii-san! De jó, hogy végre ismét találkozunk!
- Ezt inkább bent folytassuk, rendben? - tereltem a ház felé.
Ő leugrott a nyakamból és berohant a házba. Amíg kint voltam, jól megnéztem magamnak a házat... Tényleg elég nagy, de ez jelen esetben inkább hátrány, mint előny... Apánk folyton dolgozik, így Ayame egész nap egyedül van... Egy nagy házban ez csak még magányosabbnak hat... Hiába, apám sose volt a józan ész híve... Neki mindig csak az számít, hogyan tudja megmutatni mennyi pénze is van... de ez ellen már nem tudok mit tenni... Aya bekísért a konyhába. Leültem a kis párpulthoz, ő pedig a frigóban matatott. Nem sokkal később két tányér volt a kezében, jól megrakva fagyival. Az egyiket a kezembe nyomta, majd elindult felfelé. Én csendesen követtem. A szobájába tartottunk. Mind a ketten lehuppantunk az ágyra, majd nekiláttunk az evésnek.
- Mondd csak, milyen az új suli? - kérdeztem.
- Háát... érdekes első napom volt...
- Mesélj csak.
- Van a suliban egy egocentrikus srác... Minden lány belé van zúgva...
- Kitalálom. Téged hidegen hagy. Ez irritálja őt, ezért eldöntötte, hogy eléri belé szeress.... - sóhajtottam.
- Mégis honnan tudod? - nézett rám csodálkozva.
- Anyu is ismert egy ilyen fiút...
- Tényleg?
- Igen. Ő is középiskolában ismerte meg. Amikor még nem ismert, tetszett neki... De amikor megtudta milyen ő valójában, nagy ívben kerülte. A fiú viszont nem adta fel egykönnyen. Végül apa vakarta le anyáról. Megmondta neki, hogy hagyja békén, vagy megbánja....
- Apa ezt mondta? Komolyan?
- Igen... Régen teljesen más volt... Na de mindegy is... mesélj tovább!
- Amikor beértem a suliba, a diákelnök várt rám. Körbevezetett a suliban és összeismertetett egy csomó emberrel - mesélte boldogan.
- Kitalálom.. tetszik neked, igaz?
- Onii-san... hogy lehet, hogy te mindent tudsz?
- Csak jól ismerlek, ennyi az egész.
Sötétedésig beszélgettünk... Szinte mindent kibeszéltünk... Megegyeztünk, hogy suli után minden nap bejön majd hozzám, és csak utána jön ide haza. Egy valami pedig szöget ütött a fejemben. Ahol régen laktunk, mind a kettőnknek volt egy fekete macskája. Nekem is első dolgom volt egyet befogadni... de neki még nincs... Legalább tudom milyen ajándékot adok majd neki holnap amikor meglátogat... Már éppen leköszöntünk és indultam haza felé, amikor egy fényszóró elvakított. Beléptem a villanyoszlop mögé, láttam, hogy az Ő házukhoz kanyarodik be... Tehát az apám hazaért....
By: Kahu-kun